C-vitamin:

Az egyik legfontosabb antioxidáns tartalmú vitamin. 

Sejtvédő hatása mellett kiemelten fontos feladata a vas felszívódásának fokozása. Várandósság idején a C-vitamin szükséglet kb. 30%-kal növekszik. Krónikus C-vitamin hiányban a méhlepény mérete csökken, ez pedig a magzat fejlődésének elmaradásához is vezethet. 
C-vitamint természetes módon tartalmazó élelmiszerek: citrusfélék, kivi, papaya, petrezselyem, savanyú káposzta, brokkoli, kelbimbó

D-vitamin:

A zsírban oldódó vitaminok egyike, amely segíti a kalcium csontokba, fogakba történő beépülését illetve szerepet jártszik a K-vitamin felszívódásában is. D-vitamin hiány esetén súlyos csontosodási zavarok léphetnek fel a magzatnál, illetve emelkedhet a cukorbetegség, illetve a magas vérnyomás kialakulásának kockázata a kismamánál. A terhesség 12. hetétől szükséges mennyiség kb. 4000 NE.

A D-vitamin túladagolható, így fontos a napi mennyiség betartása. Illetve jó tudni, hogy a D-vitamin napfény hatására is termelődik illetve aktivizálódik a bőrben, így kifejezetten javasolt a kismamáknak naponta legalább 20-30 percet tölteniük a szabadban, természetes fényben, amennyiben az időjárás engedi.
D-vitamint tartalmazó élelmiszerek: tengeri halak, tojás, máj, olajos magvak, tejtermékek, gomba.

E-vitamin:

Bár kevesebbet hallunk róla, az E-vitamin szintén rendkívül fontos, zsírban oldódó, antioxidáns vegyület. Az E-vitamin magzatra gyakorolt hatásai közül kiemelkedő annak vérképző szerepe, illetve az izom-és idegsejtek kialakulásának elősegítése. Az E-vitamin hiány az alacsony születési súly mellett agyi- és egyéb idegrendszeri károsodásokat is okozhat. Az E-vitamin felszívódásást a szelén és a C-vitamin segíti, ezért is fontos a komplex, kiegyensúlyozott táplálkozás.
E-vitaminban gazdag élelmiszerek: olajos magvak, növényi olajok, máj, tojás

K-vitamin:

A szintén zsírban oldód K-vitamin fontos szerepet játszik a várandós kismama közérzetének alakításában. A megfelelő K-vitamin ellátottság ugyanis csökkenti a terhességi émelygés mértékét illetve a hányás gyakoriságát. A véralvadásban is rendkívül fontos szerepet játszó K-vitamin az anyatejben rosszul választódik ki, ezért a kizárólag anyatejjel táplált újszülötteknél a K-vitamint feltétlenül pótolni kell.
K-vitamint tartalmazó élelmiszerek: paradicsom, zöldborsó, kelkáposzta, spenót, halolaj, karalábé.

Kálcium:

A csontok és fogak felépítésében, az izomműködésben és a véralvadásban egyaránt szerepet játszó kálcium terhesség idején kiemelt mennyiségben fontos, a napi szükséglet 50%-kal emelkedik. Hosszan tartó túlzott bevitele viszont akár vesekő-képződéshez is vezethet. Érdemes tehát kiegyensúlyozott, szélsőségektől mentes táplálkozás során biztosítani a szervezet számára kívánt mennyiséget.
Ca-ot tartalmazó élelmiszerek: tejtermékek, mandula, mák, gomba, brokkoli, káposzta, csicseriborsó.

Magnézium:

A magnézium a káliumhoz hasonlóan az ideg-és izomműködésben illetve a csontok és a fogok felépítésében is szerepet játszó ásványi anyag. Várandósság alatt a napi szükséglet kb. 50%-kal emelkedik. Hiánya hajlamosít a terhességi görcsök megjelenésére.
Magnéziumban dús élelmiszerek: gabonamagvak, hüvelyesek, olajos magvak, leveles zöldségek.

Vas:

A sejtek működéséhez elengedhetetlen a vas. Kiemelt szerepe van a vörösvértestek képződésében, ezáltal a zavartalan oxigénszállításban is. Terhesség idején a szervezet vas igénye kb. a duplájára nő. Az állati eredetű vas felszívódása lényegesen jobb, mint a növényi vasé.
Természetes vasforrások: máj (a bőséges A-vitamin tartalma miatt fogyasztását korlátozni érdemes terhesség alatt!), húsok, amaránt, tejtermékek, tojás, aszalt szilva, mazsola.

Jód:

Anyagcserét szabályozó ásványi anyag, a pajzsmirigy megfelelő hormontermeléséhez elengedhetetlen. Szükséglete terhesség alatt kb. 25%-kal emelkedik. A súlyos jódhiány a magzatot érintő növekedési és szellemi visszamaradáshoz vezethet. Jódot tartalmaz az ivóvíz is, illetve a talaj, amelyből a növények felveszik a vegyületet. Mivel az ország területének talaja többnyire jódhiányos, jódozott só fogyasztásával is pótolható a kívánt mennyiség.

Cink:

A cink az inzulin alkotórésze, a szervezet cink-ellátottsága tehát komoly befolyással lehet a szénhidrát-anyagcserére. Emellett a cink serkenti az immunrendszert illetve a sejtregenerációt. Krónikus hiánya koraszüléshez vezethet, de túlzott bevitele is ártalmas lehet. A túlzott mennyiségű króm émelygést, hasfájást okozhat, illetve csökkentheti a vas és a réz felszívódását.
Cinket tartalmazó élelmiszerek: vörös-és fehér húsok, diófélék, hüvelyesek,- különösen a babfélék

Réz:

A réz számos enzim működéséhez szükséges, illetve fontos a vörösvértestek képzésében is. Az anyatej is tartalmaz rezet, amely a csecsemő csontosodási folyamatait támogatja. A réz nagy mennyiségben káros a szervezet számára, törekedjünk táplálkozás útján ellátni vele szervezetünket!
Rézben gazdag élelmiszerek: lencse, búzakorpa, mogyoró, máj, barna kenyér