Hajdina

HETI AKCIÓ

Hajdina

Bár a hajdinát, vagy más néven pohánkát felhasználása miatt a gabonafélékhez soroljuk, valójában a keserűfűfélék családjába tartozik, a rebarbara és a sóska közeli rokona.

hajdina magja nemcsak hogy emberi fogyasztásra alkalmas, a legegészségesebb ételeink alapanyagául szolgálhat. A gabonafélékhez hasonlóan magas szénhidráttartalommal rendelkezik (60-75%), de a keményítőn kívül rengeteg élelmi rostot is tartalmaz. A rostok lassítják a szénhidrátok felszívódását, így inzulinrezisztencia esetén is jól használható alapanyag. A rostok másik fontos szerepe a vízmegkötő képesség, amely segíti az emésztőrendszer ürülését, és a vastagbélben élő bélbaktériumok egészséges flórájának megőrzéséhez is hozzájárul.

A hajdina mikrotápanyag-tartalma is figyelemre méltó, vitaminok közül a B-vitamin család számos tagja megtalálható benne. Antioxidáns vitaminok közül E-vitamin tartalmát érdemes kiemelnünk, de a szintén antioxidáns hatású flavonoidokban is bővelkednek a barnás-feketés magvacskák.

A P-vitaminról (más néven rutin) talán ritkábban hallunk, pedig jelentős szerepe van vénák rugalmasságának fenntartásában és a vérnyomás szabályozásában. A  hajdina vérnyomás-szabályozó hatását már régen felismerték, így elődeink igen kedvelt gyógynövényének számított.

Remek hír, hogy az inzulinrezisztencia és a gluténérzékenység mellett ma népbetegségnek számító candida diétában is nagyszerűen beilleszthető ez a sokoldalú álgabona.

És ne gondoljuk, hogy a hajdina csupán főzve fogyasztható! A legszínesebb felhasználási módok közül válogathatunk annak alapján, hogy egész, nyers, pirított vagy puffasztott magokat, darát, őrleményt vagy lisztet vásárolunk. A hajdina magjait pirítva majd párolva pergős, finom dió-aromájú köretet készíthetünk, a puffasztott szemek müzlibe keverve, vagy önmagában nasiként is fogyaszthatók, a dara a hajdinakása legjobb alapanyaga, lisztjéből pedig –egyéb lisztekkel keverve- akár palacsintát is süthetünk.